Összefoglaló a Seuso-kincs katonai jogi vonatkozásai című előadásról

A Seuso-kincs és Sümegh József honvéd halálesetének ügyére külön-külön és együttesen is számos réteg rakódott. Sajnos ezek javarészt nélkülözik a ténybeli alapokat, táptalajt adva az összeesküvés-elméleteknek, fantazmagóriáknak. Tisztán látni azonban csak úgy lehet, ha az esetet kiszabadítjuk a hamis vagy félinformációk, valamint helytelen következtetések sokasága közül. Rendezvényünk is erre a célra irányult: a téma egy apró szegmensét, a haláleset katonai jogi vonatkozásait kívántuk tisztázni, szigorúan a tények alapján.
IMG_20210910_155235
Az előadások során ismertettük a Borbély-pincében 1980. december 17. napján lefolytatott helyszíni szemle jegyzőkönyvét, a boncolást végző igazságügyi orvosszakértő megállapításait, valamint Sümegh József honvéd hozzátartozóinak és egyik ismerősének vallomásait.
Kitértünk az eljárást lefolytató személyek munkamódszerére, valamint szakértelmére.
Pár szemelvény a döntő bizonyítékokból:
Dr. Dallos György orvos alezredes katonai igazságügyi szakértő véleménye:
„Sümegh József halálának közvetlen oka akasztásos fulladás volt. Ezt bizonyítja a nyakon lévő atypusos akasztási barázda, amelyről megállapítható, hogy a felfüggesztési pont b. o. az állkapocs szögleténél volt. Igazolják továbbá a mellhártya alatt talált pontszerű vérzések és egyéb halálok hiánya. […] Nevezett halálát kizárólag az önakasztás okozta. A holttesten egyéb elváltozásokat, dulakodásra, védekezésre utaló jeleket nem találtunk, ez önkezű elkövetésre utal. A holttest állapota alapján az időjárási viszonyokat figyelembe véve megállapítható, hogy a halál a […] megtalálást megelőzően kb. 3 nappal következhetett be. Esetleges alkoholtartalom meghatározása céljából vérmintát vettünk és szövettani vizsgálatra az akasztási barázdából metszettünk ki.”
20210910_151031_HDR
Az utóbbiak kapcsán elvégzett vizsgálatok eredménye:
„…a vérmintából alkohol nem volt kimutatható.”
„…az elváltozás élőben keletkezett akasztási barázdának [felel meg].”
Ez azt jelenti, hogy a testet nem a halál beálltát követően akasztották fel.
id. Sümegh József vallomása:
„Azt nem tudom megmondani miért lehetett öngyilkos, csak feltételezem, hogy szerelmi bánatában. Itt szóba jöhet a [szabad]battyáni presszóban a felszolgálónő, akinek a nevét nem tudom. Valamint egy Manyi nevű 42 éves nő, aki a 4-as számú házgyárban raktáros és Százhalombattán lakik. […] December 14-én Pápáról, ahol a katonai szolgálatát teljesítette, egy eü-s őrmester kereste, mert nem vonult be. […] Én másnap több helyen kerestem […], de nem találtam. […] Otthon […] nem járt, utoljára tavaly augusztusban volt csak otthon. Annyit tudtam meg, hogy december 04-én […] Ácsteszérre ment Sinkó Gézáékhoz. […] Ők régi barátaink. December 05-én délután 02 óráig aludt és ott csak annyit mondott, hogy nagyon beteg, fáradt, feküdnie kellene. Csöndet, nyugalmat kért és azt mondta, hogy 18-kg-ot fogyott másfél hónap alatt. Olyan kijelentést is tett, hogy a haverjai tették tönkre. December 08-ig maradt itt és még 09-én a székesfehérvári állomáson […] látták, hogy felszállt a tapolcai vonatra. Kérdezték, hová megy, mire azt mondta, hogy az öccseinek vesz csokoládét és majd megy haza, mert nagyon fáradt és pihenni akar. […] Tavaly november 01-én voltam nála és mondtam neki, hogyha leszerel kap tőlem 35 ezer forintot, hogy […] el tudjon kezdeni építkezni. […] Már megvettem neki a téglát és a követ. Már ekkor nagyon rosszul nézett ki, azt mondta fáradtnak érzi magát és mindig csak aludna. […] Katonatársa is mondta […] Jóskánál valami idegileg nincs rendben. […] Csak a honvédségnél a második időszakban kezdett el többet inni.”
Az eljárás során szintén meghallgatott Csonka Istvánné (Manyi), Gaál Istvánné (édesanya), Sümegh Erzsébet (keresztanya) megerősítették, hogy Sümegh József honvéd mentálisan rossz állapotban volt, illetőleg italozott.
A halálokot illetően egyértelmű és érdemi információt egyik tanú sem közölt.
IMG_20210910_164836
Ahogyan arról ezen bizonyítékok alapján a hallgatóság is megbizonyosodhatott, a Budapesti Katonai Ügyészség 1981. január 23. napján helyest döntést hozott, amikor a vizsgálatot lezárta.
Sümegh József honvéd „öngyilkosságot követett el, pontosabban meg nem határozható okból. Nagy valószínűséggel cselekményét depressziós állapotban követte el, amelyért büntető, vagy fegyelmi felelősség senkit nem terhel.”
A döntés ellen id. Sümegh József panaszt jelenthetett volna be, de nem élt ezen jogával.
A rendezvényen keretében kimerítően ismertettük a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, amelyeknek az ügyben eljáró szakemberek maradéktalanul eleget tettek.
Számadatok is elhangzottak az öngyilkosságot elkövető vagy megkísérlő katonákat illetően. Ebből kiderült, hogy több öngyilkosság történt közvetlenül a leszerelést megelőzően, azaz Sümegh József honvéd halálesete nem volt példa nélküli.
Itt kell megjegyezni, hogy a Seuso-kincs léte vonatkozásában a vizsgálat lezárultát követően több mint 9 év (!) elteltével keletkezett adat és a nyomozás is csak ezt követően indult az időközben felmerült körülmények alapján.
Hajdú Éva, a kulturális tárca Seuso-kincsekkel foglalkozó egykori miniszteri biztosa beszámolt arról, milyen erőfeszítéseket tettek a leletegyüttes visszaszerzésére és végül, hogyan értek el eredményt.
Elhangzott továbbá, milyen információk alapján KÖVETKEZTETNEK a Seuso-kincs és Sümegh József halálesete közötti kapcsolatra.
20210910_151312
Összefoglalva: a katonai ügyészi eljárást érintően minden releváns adatot ismertettünk, valamint olyan információkról is szó esett, amelyek nem veszélyeztetik a jelenleg is folyamatban lévő büntetőügy eredményességét.
Az összeesküvés-elméletek egyes elemeit is elemeztük, helyesebben cáfoltuk, de a valóságtól teljes mértékben elrugaszkodott elméleteknek szándékosan nem adtunk helyt.

Köszönjük a figyelmet!

Megjelent a Katonai Jogi és Hadijogi Szemle 2018/1. száma

Örömmel értesítjük a Tagtársakat és a Tisztelt Olvasókat, hogy megjelent a Katonai Jogi és Hadijogi Szemle 2018. évi 1. lapszáma, amelynek több tanulmányát is a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Vezetőképző Intézet Honvédelmi Jogi és Igazgatási Tanszékének munkatársai jegyeznek reményeink szerint egy gyümölcsöző együttműködés kezdeteként Társaságunk és az NKE HHK között. A lapszám az alábbi képre kattintva letölthető, vagy elérhető a Katonai Jogi és Hadijogi Szemle menüpont alatt.

Borító_2018_1

Schultheisz Emil emlékérem elismerést kapott dr. Kovács Tamás ny. altábornagy

A Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság Elnöksége úgy határozott, hogy a 2016. évben alapított Schultheisz Emil emlékérem elismerést első alkalommal a Társaság Tiszteletbeli Elnöke, dr. Kovács Tamás ny. altábornagy úrnak adományozza a társaságért, valamint a katonai jog fejlesztésért végzett évtizedes munkássága elismeréséül. Az elismerés adományozásáról a Társaság Elnöksége az alábbi, méltatással ellátott határozatot hozta.

kt_foto_3.1

A Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság elnökségének
2/2017. (VIII. 30.) Eln. határozata
elismerés adományozásáról Dr. Kovács Tamás nyá. altábornagy úr részére


A Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság Elnöksége, a Társaság fennállásának 20. évfordulója alkalmából Dr. Kovács Tamás tiszteletbeli elnöknek Schultheisz Emil Emlékérmet adományoz.

DSCF7051

Dr. Kovács Tamás 1940. december 13- született Nagykónyiban.
A Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát.
1965-ben a Szegedi Katonai Ügyészségen kezdte, fogalmazóként, katonai ügyészi pályafutását.1968-tól különböző beosztásokban és rendfokozatokban katonai ügyész. Tizenhat éven keresztül, vezérőrnagyként majd altábornagyként, katonai főügyész a legfőbb ügyész helyettese. 2006 októberében az Országgyűlés legfőbb ügyésszé választotta.
2010-ben történt nyugállományba vonulását követően az Országos Kriminológiai Intézet igazgatójának szakmai főtanácsadója.
Számtalan magyar és külföldi kitüntetés tulajdonosa.
1996 óta alapító tagja a Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaságnak, mely célul tűzte ki a hazai katonai és honvédelmi, valamint a nemzetközi hadijog kutatását, tudományos fejlesztését. A Társaságnak tizennégy éven keresztül első, majd tiszteletbeli elnöke.
Nevéhez fűződik a Budapesti Nemzetközi Katonai Büntetőjogi konferenciák szervezése és lebonyolítása.
1997-ben a Nemzetközi Jogi és Hadijogi Társaság igazgatótanácsának tagjává választották.
Katonatudósként ösztönzője volt a „A Katonai Jogi és Hadijogi Szemlének” ahol rendszeresen cikkeket és összefoglaló tanulmányokat jelentet meg a katonai ügyészi hivatásrend múltjáról. Katonai ügyészi működése időszakában számos publikált katonai jogi szakcikk szerzője volt.

Kelt: Budapesten, 2017. augusztus 30-án.

dr. Székely György nyá. dandártábornok
elnök
Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság

 

Forrásválogatás a kivételes hatalom hazai szabályozás-történetének kezdetéről

Tagtársunk, dr. Kelemen Roland szerkesztésében egy újabb hiánypótló forrásválogatás jelent meg a hazai érdeklődő és kutató közösség számára. A kötet a kivételes hatalom szabályozásának hazai kezdeteihez közöl jól rendezett és válogatott forrásokat. Annak érdekében, hogy a válogatáskötet a kutatók körén túl, a téma iránt érdeklődők szélesebb köre számára is jól használható legyen, a szerkesztő a kötetet egy a források megértését és feldolgozását segíteni hivatott bevezető tanulmánnyal látta el.

 KR_Források a kivételes hatalom

A kötet a képre kattintva letölthető.

Különleges jogrendi konferencia 2017. április 21.

A különleges jogrend

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar,
a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet, valamint
a Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság közös tudományos konferenciája.

A rendezvény nyilvános, minden érdeklődőt szeretettel várunk. A logisztikai tervezés megkönnyítése végett az alábbi programban szereplő személyeken kívül minden résztvevőtől előzetes regisztrációt kérünk legkésőbb 2017. április 10-ig az argyelan.zsuzsa@tk.mta.hu címre.

 

9:00 Megnyitó (Székely György, Schanda Balázs és Jakab András)

Elméleti alapok (moderál Tattay Szilárd)

9:10 — 9:30 Csink Lóránt: Mikor legyen a jogrend különleges?

9:30 — 9:50 Antal Attila: A kivételes állapot mint a politika „normál” állapota

9:50 — 10:10 Farkas Ádám: A jogállamon túl a jogállam megmentésért. Gondolatok a különleges jogrend természetéről, jelentőségéről és helyéről a modern jogállamban

10:10 — 10:30 Fejes Erik: A különleges jogrend büntetőjogi vetületei

10:30 — 10:50 Mészáros Gábor: A kivételes állapot elméleti alapjai

10:50 — 11:20 vita

Kávészünet (11:20–11:40)

A különleges állapot fokozatai (moderál Patyi András)

11:40 — 12:00 Tóth Andrea Noémi: A magyar jogrendszer lehetséges válasz reakciói (egy esetleges) terrorcselekményre

12:00 — 12:20 Till Szabolcs: A különleges jogrendi kategóriarendszer egyszerűsítésének jövőbeli esélyei

12:20 — 12:40 Mirczik Ádám – Dornfeld László: A különleges jogrend alkalmazásának speciális formái

12:40–13:00 vita

Ebédszünet (13:00–14:00)

A különleges jogrend egyes dogmatikai kérdései (moderál Kádár Pál)

14:00 — 14:20 Gulyás Attila: A különleges jogrend kapcsán felmerülő szervezeti kérdések

14:20 — 14:40 Keszely László: A különleges jogrend a védelmi igazgatás gyakorlati, jogalkalmazói szemszögéből

14:40 — 15:00 Sabjanics István: Ágazati-szakmai érdekek alakulása a különleges jogrendben

15:00 — 15:20 Schweickhardt Gotthilf: Emberi élet, egészség és vagyon, valamint a környezet védelmének megjelenése különleges jogrendi időszakok szabályozásában

15:20 — 15:40 vita

Kávészünet (15:40–16:00) 

Jogtörténeti kérdések (moderál Varga Attila)

16:00 — 16:20 Kelemen Roland: Alapjogok korlátozása az első világháborús kivételes hatalmi törvény árnyékában – különös tekintettel a sajtószabadság korlátozására

16:20 — 16:40 Szabó István: Különleges jogrend a Weimari Alkotmányban (A fogalmak pontossága – az alkalmazó mérlegelési jogköre)

16:40 — 17:00 Tóth J. Zoltán: A rögtönbíráskodás története Magyarországon a XIX-XX. században

Nemzetközi jogi és jogösszehasonlító kitekintés (moderál Jakab András)

17:00 — 17:20 Ságvári Ádám: A különleges jogrend a francia jogban

17:20 — 17:40 Ádány Tamás: Az alapjog-korlátozások nemzetközi jogi rezsimje és a különleges jogrend

17:40 — 18:00 Lattmann Tamás: A háborús helyzet és a hadijog mint különleges jogrend

18:00 — 18:20 vita

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Újabb katonai jogforrás válogatás érhető el online

Tagtársunk, dr. Farkas Ádám főhadnagy úr szerkesztésében újabb online tematikus katonai jogforrás válogatás vált elérhetővé Társaságunk gondozásában. A kötet célja, hogy a jelentősebb – vagy a szerkesztő által annak ítélt – jogforrásokat egy helyen tegye közzé államiságunk kezdetétől egészen az 1848-as forradalom vívmányaiig, így segítve a téma iránt érdeklődők, valamint a honvédelem jogával, annak történetével foglalkozó kutatók ismeretszerzését, kutatásait. A kötet honlapunkon – a képre kattintva – teljes egészében elérhető.

borító

Rendkívüli közgyűlés

Tisztelt Tagtársam!

Értesítelek, hogy az Alapszabály 10. § (3.) bek. alapján 2015. április 10-n 14.00 órai kezdettel az új Alapszabályt módosító rendkívüli közgyűlést hívok össze a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának Budapest II. ker. Fő u. 70-78. szám I. emelet II. számú tárgyaló termébe, melyre ezúton tisztelettel meghívlak.

A közgyűlés napirendi pontjai:

  1. Elnöki tájékoztató aktuális kérdésekről. (előterjesztő: Dr. Székely György nyá. dandártábornok)
  2. A gazdasági felelős 2014. évi pénzügyi beszámolója. A 2015. évi pénzügyi terv előterjesztése. (előterjesztő: Sáradi Gyöngyi ftörm.)
  3. A Felügyelő Bizottság elnökének beszámolója. (előterjesztő: Dr. Ettig Antal ezds.)
  4. Az új Alapszabály módosítása. (előterjesztő: Dr. Székely György nyá. dandártábornok)
  5. Egyebek.

Amennyiben az így összehívott Közgyűlés a megjelentek létszámára tekintettel határozatképtelen, úgy ugyanarra a helyszínre azonos napirendi pontokkal- az Alapszabály 10.§ /3/ bekezdésére figyelemmel – 2015. április 10-n 10 órai kezdettel, azonos napirendi pontokkal, ismételt közgyűlést hívok össze, amelyen a határozatképesség már a megjelentek számától független.

Budapest, 2015. március 31-én.

Tisztelettel: Dr. Székely György nyá. dandártábornok s.k.