Benyújtásra került a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényjavaslat

Az Alaptörvény kilencedik módosításának védelmi és biztonsági tárgyú rendelkezéseinek elfogadását követően Magyarország honvédelemért felelős minisztere – a Kormány képviseletében – benyújtotta az Országgyűlésnek a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényjavaslatot.

A törvényjavaslattal az Országgyűlés egy a rendszerváltozás óta nem látott léptékű reform-folyamatot alapozhat meg a biztonság ágazatokon átívelő, illetve állami és nem állami szereplők közti együttműködésre épülő szabályozási megközelítésre fókuszálva. Ez a kezdeményezés új mederbe terelheti a honvédelem, a rendészet és a nemzetbiztonsági tevékenységek összhangját, illetve a klasszikusan fegyveres feladatellátásra is feljogosított ágazatok együttműködését a tág értelemben vett közigazgatással és a civil társadalommal annak érdekében, hogy hazánk hatékonyabban tudjon felzárkózni a 21. század változó biztonsági környezete által teremtett kihívásokhoz. A törvényjavaslat meglévő intézmények szabályozásának megújításával, a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolt ellátásának megerősítésével, valamint a normál jogrendi válságkezelés közös szabályainak megadásával, illetve mások mellett a nemzeti ellenállóképesség fejlesztésének törvényi megalapozásával is jelentős változásokat és ezzel további jogalkotási lépéseket vetít előre.

Társaságunk üdvözli az állam védelmi és biztonsági funkciói terén az Alaptörvény kilencedik módosításával és a benyújtott törvényjavaslattal megnyíló reformot! Külön öröm számunkra – ahogy erre Dr. Till Szabolcs PhD ezredes úr a Katonai Jogi és Hadijogi Szemle 2021/1. számában rá is világított -, hogy a jogalkotásban az Alaptörvény kilencedik módosításának védelmi és biztonsági tárgyú rendelkezései körében több olyan gondolat is megjelent, amelyekre Tagtársaink kutatóként az elmúlt fél évtizedben több javaslatot is tettek. Hasonlóan igaz ez a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényjavaslat szellemiségére és egyes fejlesztési irányaira is. Mindez azt példázza, hogy az elmúlt években különösen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának Honvédelmi Jogi és Igazgatási Tanszékével közösen megvalósított kutatások eredményeire szükség van és azokra mind a közigazgatás, mind pedig a döntéshozók nyitottságot mutatnak.

Mind az Alaptörvény kilencedik módosításának védelmi és biztonsági rendelkezései, mind pedig a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényjavaslat kidolgozásának és Országgyűlés elé terjesztésének van azonban egy másik apropója is, ami miatt Társaságunk is kiemelt helyen kezelheti a történéseket. Ez pedig az a körülmény, hogy a két javaslat kidolgozásának szakmai vezetője a Miniszterelnöki Kormányirodán Társaságunk elnöke, Dr. Kádár Pál PhD dandártábornok úr volt, aki személyében is hozzájárult ahhoz, hogy a szabályozás fejlesztésébe a gyakorlati tapasztalatok és a politikai igények mellett a tudományos álláspontok is becsatornázásra kerüljenek.

Bízunk abban, hogy a most megnyíló reform-folyamat folytatódik és azzal kapcsolatban továbbra is fennmarad a döntéshozók nyitottsága a szakmai és tudományos elemzések felhasználására! Ehhez a Társaság nevében jó erőt, egészséget, katonaszerencsét kívánunk mindazoknak, akik ebben a történelmileg is jelentőséggel bíró kodifikációs folyamatban részt vettek, illetve a jövőben részt vesznek!