Újabb elemzések a védelem-szabályozást és a különleges jogrendet vizsgáló kutatás keretében (Frissítve!)

Társaságunk néhány tagja dr. Farkas Ádám PhD főhadnagy szervezésével és vezetésével 2017 ősze óta vizsgálja a védelmi alkotmány és a védelmi alkotmányjog megújításának lehetséges irányait, illetve egyes részterületeit. E kutatás több publikációban, kötetben, illetve más kutatásban is megjelent az eltelt idő alatt, de eközben a Társasság keretei között is folyamatosan zajlott. Ennek köszönhető, hogy dr. Kelemen Roland munkájaként megszületett az alábbi két elemzés, amely kifejezetten a különleges jogrendi szabályrendszer európai mintáinak elemzéséhez kíván segítséget nyújtani.

2019/1. Kelemen Roland: A különleges jogrend szabályozása az egyes alkotmányokban I. – Általános alapvetés, fogalmi elhatárolás

2019/2. Kelemen Roland: A különleges jogrend szabályozása az egyes alkotmányokban II. – A lengyel, cseh és szlovák különleges jogrend alkotmányos szabályai

2019/3. Kelemen Roland: A különleges jogrend szabályozása az egyes alkotmányokban III. - Spanyolország különleges jogrendi szabályai az alkotmány és a különleges jogrendre vonatkozó organikus törvény rendelkezései alapján

2019/4. Spitzer Jenő: A különleges jogrend szabályozása az egyes alkotmányokban IV. – Különleges jogrendi szabályozás a francia jogrendszerben

A kutatást a résztvevő tagtársak tovább folytatják, hiszen annak célja olyan szakmai-tudományos megalapozottságú és igényű elemzések, javaslatok előállítása, amelyek erre mutatkozó szakmai igény esetén hasznosíthatóak, vagy a kutatásban résztvevők munkájával rövid időn belül transzformálhatóak lennének a jogalkotás, illetve  a kapcsolódó kormányzati döntés-előkészítés számára is, különös tekintettel az Alaptörvény sajtóban is kommunikált felülvizsgálatának folyamatához és az azt szükségképpen követő részletes törvényi, rendeleti, majd alacsonyabb szabályozási szintű felülvizsgálathoz.

A kutatócsoport tagjainak álláspontja az, hogy stabil, korszerű, rendszerszinten is koherens és valóban 21. századi védelmi rendszer jogállami keretek között csak úgy képzelhető el, ha annak szabályozása is megújításra és rendszerezett módon korszerűsítésre kerül. Ez utóbbihoz pedig a kodifikáció lényegi és minőségi jelentése folytán a szakmai-tudományos előkészítés kulcsfontosságú, sőt megfontolandó lenne egy honvédelmi kodifikációs tanácsadó testület felállítása is, hasonlóan a más ágazatok nagy kódexeinek kidolgozó bizottságaihoz. Hova tovább, a védelmi jogalkotás szakmai-tudományos előkészítés és megalapozás nélkül, ad-hoc és kellően ki nem érlelt megoldások alkalmazása esetén konzisztenciazavarokkal, alkalmazási problémákkal és nem utolsó sorban tartalmi és formai önellentmondásokkal és bizonytalanságokkal terheltté válhat. Ez minden szabályozási tárgykörben kerülendő és a jogbiztonságot sértő fejlemény, de ez korunkban – különösen a hibrid konfliktusok jelentette fenyegetésekre gondolva – jelentős sérülékenységi tényezőként, vagyis a nemzet biztonságára kockázatot jelentő jelenségként is azonosítható lehet, ha a védekezés magabiztosságát, gyorsaságát és megalapozottságát bizonytalanítja el. A kutatóknak tehát törekednie kell arra, hogy legjobb tudásuk szerint megpróbálják támogatni e veszélyek elkerülését, remélve, hogy az e körben végzett munkájuk és eredményeik hasznosíthatók lesznek, illetve a megfelelő közigazgatási-szakmai döntések folytán hasznosításra is kerülnek.

A mindezt segíteni hivatott kutatáshoz az alábbi publikációk kapcsolódnak:

Comments are closed.