Pályázati díjátadó

2017. december 8-án került megtartásra a Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság 20 éves fennállása tiszteletére meghirdetett tudományos pályázat díjátadó rendezvénye a Honvédelmi Minisztérium balaton utcai objektumában.

A rendezvényen részt vett a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára, Társaságunk több alapító tagja, valamint az elnökség tagjai, jelenlegi tagtársaink és a Honvédelmi Minisztérium több munkatársa is.

A díjátadó megnyitó beszédét dr. Firicz László közigazgatási államtitkár úr tartotta, aki beszédében fontosnak tartotta a megemlékezést az alapításról és kiemelte, hogy az alapítók örökségének továbbvitele elsődleges kötelezettség, hiszen a Társaság meglátása szerint olyan egyedi kutató és tudományszervező munkát végez, amely a vizsgált témák miatt önmagában is kuriózumnak számít a magyar államtudományi és jogtudományi kutatások körében. Felidézte, hogy a Társaság rendkívül aktív és ígéretes munkáról tett tanúbizonyságot fennállása óta, amelyet személyesen is örömmel kísér figyelemmel és támogat a Honvédelmi Minisztérium nevében. Köszöntő beszéde végén közigazgatási államtitkár úr sok sikert, kitartást és további kutatási és szervezési sikereket kívánt a Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaságnak, valamint a pályázat díjazottjainak is.

A pályázatra beérkezett tanulmányok közül három pályamű részesült pénzjutalommal és könyvajándékkal járó díjazásban. Ezekről Társaságunk elnöke, dr. Kádár Pál PhD dandártábornok úr mondott rövid ismertetőt a helyezettek ismertetése során a következők szerint:

I. helyezett – Bangó Zoltán: A különleges jogrendi civil és katonai igazságszolgáltatás múltja, jelene és jövője.

IMG_20171208_132329

A szerző dolgozata a címnek megfelelően a különleges jogrendi igazságszolgáltatás kérdéseit vizsgálja. E körben egy rendkívül érdekes evolúciós szemléletet tükröz a szabályozás terén, amely 1912-től kezdődően számba veszi a mai fogalmaink szerinti különleges jogrendi felhatalmazások igazságszolgáltatási vonatkozásait. Az 1939-es első honvédelmi ágazati kódex, az államszocialista honvédelmi törvények, majd a demokratikus átmenet szabályozási stációi útján mutatja be a szerző e sajátos különleges jogrendi felhatalmazási kör változásait, hogy aztán ezeket számba véve ne csak áttekintse e fejlődést, hanem javaslatokat is megfogalmazzon vizsgálata tárgyával kapcsolatban. A dolgozat egy rendkívül körültekintő, jól fókuszált, konstruktív kutatói szemlélet lenyomata, amely méltán hozhat a további kutatásokkal a jogalkotás számára is értékelhető és befogadható eredményeket.

II. helyezett – Kelemen Roland: Az Alaptörvény különleges jogrendi rendszerének egyes dogmatikai problematikái – Kitekintéssel a visegrádi államok alkotmányainak különleges jogrendi szabályaira

IMG_20171208_132148

A pályamű, ahogy címe is mutatja, egy kritikai megközelítést tükröz, amely azon az elméleti-rendszertani alapvetésen nyugszik, hogy a nemzetközi minták és a történeti evolúciós megközelítés egyaránt egy kétosztatú különleges jogrendi csoportosítást nyit meg, melyben a két valóban végletes esetkör, a rendkívüli állapot és a szükségállapot jeleníthető meg. Ezen rendszertani alapvetés talaján a szerző kritikusan szemléli az Alaptörvény szabályozási szisztémáját, amelyhez konstruktív javaslatokat fogalmaz meg. Emellett azonban a szerző az elméleti-rendszertani megközelítést egy nemzetközi összehasonlító vizsgálattal egészíti ki. Ennek célkeresztjében a visegrádi államok állnak, amelyek alkotmányos szabályait szintén kritikai szemlélettel kezeli, de egyben rámutat arra is, hogy az egyes megoldásokban mik tekinthetők pozitív, akár mintaértékű megoldásnak. A pályaműre épülő további kutatás ezért jelentős lehet a magyar állam fegyveres védelmére vonatkozó szabályozás hosszú távú értelmezése és esetleges felülvizsgálata szempontjából.

III. helyezett – Spitzer Jenő: Koordináták a legalitás felé

IMG_20171208_132018

A harmadik helyezett tanulmány egy a terrorizmus elleni harcban nagy jelentőséggel bíró, de a jog szempontjából számos kérdést felvető tárgykörre, a dróntámadások nemzetközi jogi megítélésére fókuszál. A dolgozat témaválasztása a hadviselés fejlődésére figyelemmel aktuális, a vizsgált kérdéskör pedig kuriózum. A szerző szemléletében és megközelítésében ötvöződik a nemzetközi jogi megközelítésű aggályos kérdések felvetése és elemzése, valamint a biztonsági kihívások kezelésének hatékony és ésszerű módszereinek helyén kezelése. A drónok általi támadást a szerző igyekszik elhelyezni a nemzetközi jog bevett fogalomrendszerében és kritikai elemzésével, jól megokolt és szakirodalmilag alátámasztott elemzésével a fejlesztés lehetséges irányaira is rámutat. E megközelítésben a dolgozat a közvetlen magyar jogalkotásban áttételesen használható, Magyarország szövetségi elköteleződéseinek erősítésében és a magyar jogrendszer fejlesztésére irányuló rendszerszintű vizsgálódásokban azonban egyértelműen hasznosítható hozzáállást tükröz.

IMG_20171208_132528

Comments are closed.