In memoriam Dr. Fehér József (1950-2015.)

Dr. Kovács István ny. ezredes – Dr. Almási Ferenc ny. alezredes

In memoriam Dr. Fehér József (1950-2015.)

         A Magyar Honvédség jogi szolgálata, sőt a hazai közigazgatási és jogtudomány képviselői körében jól ismert, a rendszerváltás és a NATO integráció egyik kiemelkedő honvédelmi vezető szakemberének szándékozik ezen rövid visszatekintés emléket állítani. Dr. Fehér József nyugállományú vezérőrnagyot, a Honvédelmi Minisztérium volt közigazgatási államtitkárát 2015. november 19-én helyezték örök nyugalomra, a „Magyar Honvédség halottja”-ként, Budapesten, katonai tiszteletadás mellett. A búcsúbeszédet Keleti György, volt honvédelmi miniszter mondta el. Ravatalánál korának több magas beosztású katonai parancsnoka, állami vezetője – többek között öt korábbi vezérkari főnök – a mai honvédelmi vezetés képviselői, valamint több egykori munkatársa is megjelent. Köztük voltak jelen megemlékezés szerzői, akik tudatában vannak, hogy az elhunyt sokrétű munkásságát nem lehet egy adott beosztásban szerzett személyes szakmai és munkatársi ismeretek alapján a teljesség igényével áttekinteni. Szükségesnek tartják azonban, hogy Honvédségünket is újszerű feladatokkal terhelő mai rohanó világban a temetése után se feledkezzünk meg egy olyan bajtársunkról, aki, egy szintén kihívásokkal teli időszakban, a honvédelem demokratikus átalakítása és a haderő új szövetségi keretekbe integrálása feladatainak meghatározó személyisége volt a jogi és igazgatási szakterületen.

         Dr. Fehér József nevéhez négy fő területen fűződnek ma is élő eredmények és követendő példák, ezek a jogi és igazgatási szolgálat kialakítása és vezetése, a honvédelmi jogalkotás, valamint a szolgálati jogállási törvények kidolgozásának irányítása, végül a professzionális haderő közjogi keretei megalkotásáért végzett hasonló irányító munkája.

        A Honvédelmi Minisztériumban az 1972-ben létrejött Jogi és Igazgatási Főosztály főtisztje, osztályvezetője és főosztályvezetője is volt pályafutása kezdetétől 1990-ig. Ez időben zajlott az akkor még százezer feletti létszámú, sorkötelezettségen alapuló Néphadseregben a korábban nem létezett jogi szolgálat kiépítése, a parancsnokoknak közvetlenül alárendelt igazgatási főtisztek szolgálatba állítása, részükre – hiszen sokan közülük nem rendelkeztek jogi egyetemi végzettséggel – a jogi felkészítés biztosítása. Ennek egy tevékeny résztvevője volt Fehér József, aki fiatal tisztként már számos szakmai kiadvány, például a honvédelmi jogszabálygyűjtemények, a belső rendelkezések készítéséről szóló kézikönyv társszerzője volt. A csapatoknál, valamint a Jogi és Igazgatási Főosztályon tartott továbbképzések, igazgatási főtiszti tanfolyamok egyik szervezőjeként s gyakori előadójaként tevékenykedett, de telefonon is bizalommal lehetett tanácsaiért fordulni.

      Új honvédelmi törvény is született ezen időszakban, 1976-ban, amelynek főleg végrehajtási szabályozásában vett részt. Ez még éveken át tartő kodifikációs munkát követelt, és amely zömében a rendszerváltozásig időtállónak bizonyult.

         A Főosztályon belül, ekkor még zömmel a régi, több évtizedes néphadseregi, MSZMP tagsági múlttal és gondolkodásmóddal rendelkező főtisztek voltak többségben. Nem volt egyszerű akkor a meginduló társadalmi és katonapolitikai változásokat magyarázni, illetve a demokratikus belpolitikai törekvések és viták hangját közvetíteni. Fehér József, aki addigra már szociológus diplomát is szerzett és e területen is tudományos eredményeket ért el, számos tárca civil szakembereivel dolgozott, kiállt a reformok mellett.

      Áttérve szakmai örökségnek tekinthető munkája második területére, az 1985-90 közötti időszakra, – amely talán Kárpáti Ferenc ny. vezérezredes, az akkori honvédelmi miniszter „Puskalövés  nélkül” című könyvében van katonai szemmel megörökítve -, a Jogi Főosztály állománya szinte teljesen kicserélődött. Az állományban maradók között már egyértelműen néhai bajtársunk volt az, akire a hazai megújuló politikai felső vezetés a – demokratikus ellenzékkel folytatott egyeztetései során hozott – döntések honvédelmi jogrendszerbe való átültetése fő szakmai felelőseként számíthatott.

       Ezen demokratikus újraszabályozás kiterjedt az Alkotmány több lépcsőben történt módosítására, a Magyar Néphadsereg – 1990. március 15-től Magyar Honvédség – Parancsnokságának a közigazgatási vezetést és szabályozást végző Honvédelmi Minisztériumtól való elválasztására. Az államigazgatási és a politikától függetlenített szakmai vezetési blokkok szervezeti és funkcionális alapjainak megteremtése ismét törvénymódosítások, kormány-előterjesztések, közöttük főleg a szovjet csapatkivonással kapcsolatban számos minősített, illetve különösen kényes problémát rejtő dokumentum alkotását, intézését igényelte.

       A rendszerváltást követően az átszervezett HM jogi és igazgatási főosztályvezetőjeként, ezredesi rendfokozatban vezette a Honvédség demokratikus, a jogállamiság követelményeinek megfelelő átalakításának szabályozó munkáit. Közjogi ismeretei elősegítették az ún. taxisblokád által kialakult konfliktus megszüntetését. Ezt követően pályamódosításra kényszerült, említett beosztásából áthelyezésre került a Hadtörténeti Intézet és Múzeum állományába.  

        Innen az 1994-es kormányváltás után, Keleti György minisztersége idején, már közigazgatási államtitkárként tért vissza minisztériumba. Ebben a kormányzati ciklusban, Dr. Fehér József szakmai alkotásainak máig ható harmadik meghatározó teljesítménye a katonák jogállása szabályozásának – egyeztetések sorát követő – törvényi szintre emelése volt, amely az életpálya bizonyos stabilizálódását és az adott időszakban számottevő életkörülmény javulást is hozott az állomány részére. A három státusztörvény, különösen a valamennyi fegyveres testület hivatásos állományára vonatkozó 1996. évi XLIII. törvény, a Hszt., a volt jugoszláv államokban folyt konfliktus kezelése során példásan helytállt új Honvédségünk elismerése is volt, továbbá a katonák és a szakszervezet igényeinek is eleget tett. Itt említhető meg, emberi tulajdonságaként, a különféle helyzetekben és ellenérdekű felekkel is tanúsított tárgyilagossága, kulturáltsága, érvelő- és kompromisszum készsége.

         1996. szeptember 1-jével a sorkatonák és a katonai felsőoktatási intézmények hallgatóinak jogállásáról külön törvények is hatályba léptek, előbbi helyét a sorkötelezettség megszűnésével vette át a Hjt., melybe a szerződéses katonákra vonatkozó részek kerültek, utóbbi pedig a jelenlegi (2013-tól hatályos) Hjt.-be, honvédtiszt és altiszt jelöltekre vonatkozó szabályozásként lett átépítve.

        Szintén az ő államtitkársága alatt készítették elő a NATO csatlakozással kapcsolatos jogharmonizáció fontos törvényeit (alkotmány- és törvénymódosítás) és készült a balkáni polgárháborús események lezárása, rendezése érdekében számos országgyűlési határozat. Ezeket már főleg nála fiatalabb korosztályba tartozó katonajogászok készítettek elő, de azok tartalmát felső szinteken gyakran ő képviselte és védte. Volt egy kevésbé népszerű oldalairól ismert része is munkájának; a kezdődő „haderőreformok” körüli szabályozás, amely a létszámcsökkentést és alakulatok megszüntetését is jelentette. Közben az 1989-ben létrehozott MH Parancsnokság eredeti indokai megszűntek és annak, illetve a minisztériumnak munkabeli párhuzamosságai és hatásköri vitái miatt gyakran változott a tárca katonai, de polgári vezetése is.

        Dr. Fehér József 1998-ban a kormányváltáskor távozott az államtitkári beosztásból és az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága titkárságának vezetése feladatával bízták meg, illetve egyetemi oktatói és más tudományos munkásságot folytatott. Ezzel kapcsolatban érdemes idézni az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara internetes honlapján róla írt megemlékezésből: „Fehér József értékes szakirodalmi munkásságot fejtett ki a közigazgatás-szociológia területén is. Az 1990-es évek végétől bekapcsolódott az akkori Állam- és Jogelmélet Tanszék munkájába, rendszeresen vezetett szemináriumokat, részt vett a vizsgáztatásban. Kurzusai a hallgatók körében nagy népszerűségnek örvendtek. Államelméleti óráinak sajátos értéke volt, hogy rávilágított a katonai-stratégiai gondolkodásnak az államelméletre gyakorolt hatására, valamint a fegyveres erők és a civil politikai hatalom viszonya különböző formáinak jelentőségére. Jogelméleti szemináriumait ”A jogalkotás társadalmi összefüggései” címmel tartotta, ahol széleskörű társadalomelméleti ismereteit sikeresen kapcsolta össze a kodifikációs munkában szerzett tapasztalataival.”

        2000-ben számára ítélték meg először a honvédelmi közigazgatási és jogi szakmai munka elismerésére alapított Ferdinandy Gejza Díjat.

        2002-ben a kormányváltás után még két évre visszatért a közigazgatási államtitkári székbe, ahol a HM szervezetének újraintegrálását, – az MH Parancsnokság szerveinek racionalizálás után HM vezérkari főosztályszintű szervekké, jelenleg csoportfőnökségekké átalakítását -, annak zömmel tárcán belüli szabályozását irányította. Másik emlékezetes feladata a békeidőszaki kötelező katonai szolgálat megszüntetését, a professzionális haderőre történő áttérést biztosító alkotmánymódosítás és az új honvédelmi törvény kodifikációs tevékenységének irányítása s elfogadásuk előmozdítása volt. Ezen közjogi szabályozás alapvető tartalma tovább él Alaptörvényünkben és a jelenlegi, 2012-től hatályos új honvédelmi törvényben. E munkásságáért 2005-ben a köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntette ki.

        Időközben bekövetkeztek azok az új típusú fenyegetések, terrorcselekmények, amelyek miatt a NATO, hagyományos felelősségi területén túli műveletekbe kezdett és integrált műveleti, légvédelmi rendszerét is fejleszteni kellett. Mindezeknek ma is megtalálható tükröződése került az akkori Hvt-be. A Magyar Honvédség Szolgálati Szabályzata, a magasabb jogszabályokra figyelemmel 2005-re készült el és ma is módosításokkal hatályos.

       2004. novemberében meglepetésként érte a tárca szakembereit közigazgatási államtitkárunk leváltása, melyet a politikai vezetés többnyire a szemléletváltás és gyors, hatékonyabb munka igényével indokolt. Ennek oka azonban a katonai élettapasztalatain is alapuló szakmai meggyőződése melletti – aktuálpolitikai elvárásokkal szemben is érvelni képes – kiállása lehetett.

         Távozása után még sokáig közreműködött a honvédelmi jogi, illetve tudományos tevékenységben. Biztosan állítható, hogy olyan, mérföldkőként tekinthető jogalkotási eredmények a honvédelem terén, a rendszerváltás óta, melyek mögött érezni egy tapasztalt szakember személyes munkáját, sem előtte, sem utána nem történtek. Nem is összehasonlítás e megemlékezés célja, hanem az elfelejtés meggátolása, amelyet talán az szolgálna legjobban, ha elővennénk és olvasnánk néhai bajtársunk könyvtárakban, az internetes archívumokban és fellehető honvédelmi szakfolyóiratokban, kiadványokban levő alkotásait. Emberi tulajdonságait biztosan sokan eltérően ítélik meg, de szakmai alkalmasságát az említett, bonyolult időszakokban betöltött beosztására nehéz megkérdőjelezni, mert munkái és döntései zömét az élet igazolta.

       Dr. Fehér Józsefnek a sors nem adott hosszú életet, hogy sokáig láthassa jogászi munkája eredményeit, azok további sorsát, honvédelmi szabályozását és folytathassa a tudományos alkotó és tanácsadó munkát. A gyógyíthatatlan betegség néhány éve utolérte, s a közelmúltban elragadta. Egykori kollégái megrendülten álltunk sírja mellett és őrizni fogjuk emlékét.

Comments are closed.