Alapszabály

 

A Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság
Alapszabálya

 A Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.), valamint a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.) alapján a 2015. április 10. napján tartott Közgyűlés 1/2015. sz. határozatával az alábbi Alapszabályt alkotta meg:

I.  Általános rendelkezések

1.)    Az Egyesület neve: Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság.
( németül: Ungarische Gesellschaft für Wehrrecht und Kriegsrecht,
( angolul:  Hungarian Society for Military Law and the Law of War;
( franciául: Société Hongroise de Droit militaire et de Droit de la Guerre. )

2.)    Az Egyesület székhelye: 1055. Budapest, Markó utca 27. szám, III. em. 15-17/A.

3.)    Az Egyesület címere: kettős, bordó kör-alakú mezőben, Magyarország térképe fehér színnel, a belső kör bal szélétől a jobb széléig; a körön belül a felette lévő rész piros, míg az alatt lévő rész zöld színnel kitöltve. A belső mezőben középen, a jogi-igazgatási fegyvernemi jelzés. A kettős kör alakú piros mezőben, a felső ívben a „Magyar Katonai Jogi és Hadijogi” felirat, míg az alsó ívben a „Társaság” felirat olvasható.

4.)    Az Egyesület bélyegzője: kör alakban az Egyesület teljes neve és alapításának éve (1997), középen jogi-igazgatási fegyvernemi jelzés.

5.)    Az Egyesület – az Ectv. alapján – egyesületként működő, önálló jogi személy, amely éves költségvetés alapján működik, és amely nyilvántartásba vétellel jött létre. Működése Magyarország egész területére kiterjed.

6.)    Az egyesület tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.

Az Egyesület rendes tagjai 3000 Ft. / fő éves tagdíjat kötelesek minden év március 15-ig befizetni, az Egyesület bankszámlájára.

7.)    Az Egyesületet a Fővárosi Bíróság, 7402 számon, vette nyilvántartásba, 1997. 01. 29-én, a Pk. 60872/1996/4. számú végzésével.

8.)    Az Egyesület célja: a honvédelmi és a katonai jog, a honvédelmi igazgatás; a katonai büntető- és fegyelmi jog; a hadijog hazai és nemzetközi viszonylatban való fejlődésének, változásainak figyelemmel kísérése; e területeken kutatások végzése, és azok eredményeinek hasznosítása a hazai jogalkotásban és jogalkalmazásban. Az Egyesület részt kíván venni az említett jogterületeket érintő jogszabály előkészítő munkákban.

9.)    Az Egyesület tevékenysége: A fenti célok elérése érdekében az Egyesület törekszik a kapcsolatok kiépítésére és fejlesztésére, a hasonló kutatási, tudományos tevékenységet végző hazai és külföldi állami szervekkel, kutatóintézetekkel, egyesületekkel, társaságokkal, oktatási intézményekkel. Az Egyesület támogatja a Nemzetközi Katonai Jogi és Hadijogi Társaság ( International Society for Military Law and the Law of War) – az ENSZ hivatalos tanácsadó testülete – tevékenységét, katonai joggal, a hadijoggal összefüggő feladatainak, célkitűzéseinek megvalósítását.

10.)      Az Egyesület működési alapelvei:
a.)  önkéntesség, amely magában foglalja a belépés, a kilépés és a szervezetben végzendő tevékenység szabad elhatározását;
b.) demokrácia, amelynek értelmében a szervezetben minden döntés és cselekvés forrása a tagság akarata;
c.)  nyilvánosság, amely alapján az Egyesület tevékenysége a közvélemény előtt nyitott, szolgáltatásai a szervezet tagjain kívül más személyek számára is hozzáférhetőek.

11.)      A Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság a demokratikus önkormányzatiság elve alapján működik. Önálló ügyintézői és képviseleti szervvel, továbbá önálló költségvetéssel rendelkezik.

12.)      A Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság a tagok kutatási eredményeinek megjelentetése céljából internetes honlapon (www.hadijog.hu) tudományos folyóiratot ad ki.

13.)      Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap; országgyűlési, fővárosi valamint helyi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.

II. Az Egyesület szervei

14.) Az Egyesület szervei:

  1. a közgyűlés,
  2. az elnökség, és
  3. a felügyelőbizottság.

III. A közgyűlés

 15.) Az Egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés, amelyet a tagok összessége alkot.

16.) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  1. az alapszabály megállapítása, módosítása (ehhez a jelenlévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges),
  2. a közgyűlés napirendjének megállapítása,
  3. a szervezet céljainak és feladatainak meghatározása az alapszabály keretein belül, (ehhez a jelenlévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.); az egyesület céljának módosításához a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges,   
  4. a tiszteletbeli elnök és a tisztségviselők titkos szavazással megválasztása, felmentése illetve visszahívása,
  5. az elnökség éves és pénzügyi beszámolójának, továbbá a tárgyévi költségvetésnek az elfogadása,
  6. az Egyesület megalakulásának, egyesülésének, szétválásának vagy megszűnésének kimondása elhatározása, illetve az Egyesület más okból való megszűnésének megállapítása (ehhez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.)
  7. Az Egyesület tagjainak kizárásáról, illetve a tagsági viszony felmondásáról a Közgyűlés dönt,
  8. és mindaz, amit a Ptk. 3:74.§., valamint jogszabályok, vagy jelen Alapszabály a hatáskörébe utalnak.

17.) A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer az elnök, akadályoztatása esetén az elnökség más tagja hívja össze május 31-ig. (évi rendes közgyűlés). Kötelező a közgyűlést összehívni tisztújítás céljából ötévenként, a május utolsó napjáig. Ugyancsak kötelező a közgyűlést összehívni, ha azt a tagok legalább egyharmada írásban az ok és cél megjelölésével indítványozza, vagy a bíróság elrendeli, illetve a Ptk. 3:81. § (1) a-c. pontokban meghatározott esetekben. A közgyűlést az elnök bármikor összehívhatja.

18.) A közgyűlést az elnökség legalább 8 nappal – a rendkívüli közgyűlés esetén legalább 5 nappal – az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívóval együtt ki kell küldeni a javasolt (meghirdetett) napirendhez készült, a közgyűlés döntéshozatalához nélkülözhetetlen írásbeli előkészítő dokumentumokat (előterjesztést). A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A közgyűlés meghívóját az előzőekben meghatározott időpontban az Egyesület honlapján nyilvánosságra hozza.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

19.) A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő, szavazásra jogosult megjelent. A határozatképességet minden egyes határozathozatalkor vizsgálni kell.

20.) A szabályosan összehívott közgyűlés határozatképtelensége esetén, 15 napon belüli időpontban, azonos napirenddel újabb közgyűlést kell tartani. (megismételt közgyűlés). A megismételt közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, ha a fentiekről a tagokat az eredeti meghívóban már előre tájékoztatták. Nem lehet megismételt közgyűlést tartani a szervezet egyesülésének, szétválásának vagy feloszlásának kérdésében, illetve az Egyesület más okból történő megszűnése miatt.

Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, a közgyűlést akkor lehet megtartani, ha azon a valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul annak megtartásához.

21.) A közgyűlés és a megismételt közgyűlés nem nyilvános (Ptk. 3:73.§(2) alapján). Azon a tagokon kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

A közgyűlésen, a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

22.) A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.

A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett

tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján (www.hadijog.hu) történő közzétételével egyidejűleg, figyelemmel a Korm.r. 2.§-ának (1) bekezdésére is.

23.) A közgyűlésen az Egyesület jelenlévő rendes tagjai jogosultak szavazni, minden rendes tag egy szavazattal rendelkezik. Abban az esetben, ha ismételten szavazategyenlőség alakul ki, akkor a témát a napirendről le kell venni.

24.) A közgyűlés a vezető tisztségviselők és tisztségviselők megválasztásáról titkos szavazással dönt. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül egyik sem kapott ilyen többséget, ismételt szavazást kell tartani, amelyen csak a két legtöbb szavazatot kapott jelölt vesz részt. A megismételt szavazás győztese az a személy, aki több szavazatot kap.

25.) A közgyűlés a vezető tisztségviselők és tisztségviselők felmentéséről vagy visszahívásáról titkos szavazással dönt, felmentésükre akkor kerülhet sor, ha ők feladataikat egészségi-, vagy rajta kívül álló más okból nem képesek ellátni.

26.) A vezető tisztségviselő és tisztségviselő visszahívására akkor kerülhet sor, ha feladatát a felmentés esetein kívüli bármilyen más okból nem képes vagy nem hajlandó ellátni. Ezekben az esetekben a közgyűlésre az érintettet meg kell hívni, és biztosítani kell, hogy ellenvéleményét, illetve védekezését előadhassa, azonban távolmaradása a felmentésének vagy visszahívásának nem akadálya. A felmentés vagy visszahívás tárgyában hozott határozatot az érintettel, írásban kell közölni.

IV. Az elnökség

 27.) Az elnökség tagja az lehet, aki 18 életévét betöltötte, cselekvőképes, magyar állampolgár, a Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság tagja, és akit a közgyűlés ötévi időtartamra titkos szavazás útján a tisztségre megválasztott.

Az elnökség tagjai (2. számú melléklet):: az elnök, a titkár, a két elnökségi tag és a gazdasági felelős, akik újraválaszthatók.

Az egyesület elnöke: ………………………………………… (név, anyja születési neve, lakóhelye)

Az elnökség tagjai: ………………………………………… (név, anyja születési neve, lakóhelye)

…………………………………………                                  (név, anyja születési neve, lakóhelye)

Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.

A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

A gazdasági felelős rendelkezni jogosult az egyesület bankszámlája felett.

A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: különös, mivel kizárólag a bankszámla feletti rendelkezési jogra vonatkozik.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

28.) Az elnökség két közgyűlés közötti időszakban irányítja a szervezet működését. Az elnökség az egyesület 5 főből álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, így például:
a.) lefolytatja a  tagsági viszony keletkezésével (tagfelvételi kérelem tárgyában való döntés) és megszűnésével (tagnyilvántartásból való törlés) kapcsolatos eljárásokat,
b.) gondoskodik a közgyűlés összehívásáról és működtetéséről, segíti a közgyűlés munkáját, előkészíti a közgyűlés döntési körébe tartozó előterjesztéseket,
c.) elkészíti, megvitatja és évente a közgyűlés elé terjeszti a szervezet éves költségvetésének tervezetét, az elfogadott költségvetésnek megfelelően irányítja a szervezet gazdálkodását, erről évente a közgyűlésnek beszámol,
d.) javaslatot tesz a mindenkori tagdíj mértékére,
e.) gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról,
f.) megvitatja és elfogadja az elnökség éves beszámolóját és azt a közgyűlés elé terjeszti,
g.) beszámoltatja a tisztségviselőket és ügyintézőket,
h.) lefolytat minden olyan eljárást, amely nem tartozik kifejezetten a közgyűlés hatáskörébe, és amelyet az elnökség hatáskörébe von,
i.) tagjai részt vesznek a közgyűlésen és választ adnak a felmerült kérdésekre.

29.) Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente egyszer ülésezik. Az elnökséget az elnök a tervezett időpont előtt legalább három nappal írásban, elektronikus úton megküldött meghívóval hívja össze, írásban igazolható módon, amelynek tartalmaznia kell az ülés pontos helyét, pontos idejét a tervezett napirendet is. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

Bármely elnökségi tag indokolt kérésére az elnökség ülését soron kívül is össze kell hívni.

30.) Az elnökség ülésein, az elnökség, vezető tisztségviselői és az általuk meghívottak vesznek részt. 

31.) Az elnökség ülésein állandó tanácskozási joggal részt vehet:
a.) a felügyelőbizottság elnöke,
b.) a tiszteletbeli elnök.

32.) Az elnökség akkor határozatképes, ha azon legalább három elnökségi tag jelen van, azaz az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van.

Határozatképtelenség esetén az elnökséget ismételten össze kell hívni. A megismételt elnökségi ülés azonos napirenddel kell összehívni, a megismételt elnökségi ülés csak a korábban meghirdetett napirendi pontokat tárgyalhatja, új napirendi pont nem vehető tárgysorozatba.

33.) Az elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Ha ismét szavazategyenlőség alakul ki, akkor a döntést le kell venni a napirendről.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

34.) Az elnökségi ülésen jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a levezető elnök és egy elnökségi tag aláírásukkal hitelesítenek. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Egyesület nevét és székhelyét, az ülés helyét, időpontját, a hozott határozatokat, a határozatok hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát. Az ülések jegyzőkönyvei alapján olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható a döntések tartalma, ideje, hatálya, a mellette és ellene szavazók számaránya. A jegyzőkönyvet és a határozatok nyilvántartására szolgáló okiratot lefűzve és sorszámozva kell a szervezet iratai között megőrizni.

35.) Az elnökség határozatait az elnökségi ülést követő 5 napon belül a szervezet titkára az érintettekkel írásban, igazolható módon közli.

36.) Az elnök, mint a szervezet törvényes képviselője, teljes jogkörrel képviseli a szervezetet a bíróság, más hatóság és egyéb szervek előtt, valamint harmadik személyekkel szemben. Az egyesültet önállón jegyzi, e jogköre harmadik személyekkel szemben érvényesen nem korlátozható.

37.)Az elnök működési körében:
a.) irányítja a szervezet tevékenységét,
b.) irányítja az elnökség munkáját, vezeti az elnökség és a közgyűlés üléseit,
c.) összehívja a közgyűlést, annak határozatait ellenjegyzi,
d.) dönt és intézkedik a hatáskörébe tartozó ügyekben (elnökségi ülés összehívása, képviseli a szervezetet állami és civil szervezetek előtt, stb.),
e.) dönt és intézkedik az elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben az elnökségi ülések között,
f.) kapcsolatot tart más állami, civil és érdekképviseleti szervezetekkel,
g.) ellát minden olyan feladatot, amelyet az alapszabály, vagy közgyűlési határozat a hatáskörébe utal,
h.) önállóan rendelkezik az Egyesület bankszámlája felett.

38.) A titkár működési körében:
a)  tartós akadályoztatása esetén helyettesíti az elnököt,
b) vezeti az Egyesület ügyvitelét, levelezését és adatszolgáltatását,
c.) elkészíti a Közgyűlések, az Elnökségi ülések írásos anyagait, elnökségi üléseken vezeti a jegyzőkönyvet,
d.) vezeti a tagnyilvántartást,
e) nyilvántartja a tagfelvételi kérelmeket, előterjeszti a Közgyűlésnek az elnökség javaslatát a tiszteletbeli elnök megválasztásról,
f.) nyilvántartja az Egyesület együttműködési megállapodásait (szerződéseit) ,
g.) erre történt külön feljogosítása esetén, gyakorolja a részére biztosított utalványozási jogot,
h) ellátja a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat,
i.) vezeti az Egyesület határozatait, szervezeti okiratait és őrzi az Egyesület működésével kapcsolatos okiratokat.

39. ) Az elnökségi tag működési körében:
a.) az elnök irányításával szervezi, intézi és képviseli a szervezet ügyeit,
b.) az elnököt és a titkárt, együttes akadályoztatásuk esetén teljes jogkörrel, önállóan helyettesíti,
c.) gondoskodik a szervezet feladatainak elvégzéséről,
d.) előkészíti a közgyűlés üléseit, gondoskodik a határozatok végrehajtásáról.

40.) A gazdasági felelős működési körében:
a.) az elnök irányításával szervezi és ellenőrzi az Egyesület pénzügyi és ügyviteli munkáját,
b.) kezeli a szervezet pénzeszközeit,rendelkezési joga van a bankszámla felett
c.) elkészíti a szervezet pénzügyi helyzetéről szóló beszámolót és a pénzügyi tervet.
d.) a tagdíj befizetésekről nyilvántartást vezet, a befizetés elmaradása esetén fizetési felszólítást kezdeményez az elnökségnél és erről értesíti az elnököt. 

V. A Felügyelő Bizottság

41.) A közgyűlés titkos szavazással ötévi időtartamra háromtagú Felügyelő Bizottságot, közülük külön szavazással egy felügyelő bizottsági elnököt választ. A Felügyelő Bizottság az elnökségtől elkülönül. A bizottság tagjai az Egyesület tisztségviselői, tisztségükből visszahívhatók és újraválaszthatók.

42.) A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de legalább negyedévente egy alkalommal ülésezik. Működésére az elnökség működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

43.) A Felügyelő Bizottság ülései nem nyilvánosak.

44.) A Felügyelő Bizottság akkor határozatképes, ha mindhárom Felügyelő Bizottsági tag jelen van. Határozatképtelenség esetén a Felügyelő Bizottságot 15 napon belül ismételten össze kell hívni. A megismételt ülés akkor határozatképes, ha azon az elnök és két tag jelen van.

45.) A Felügyelő Bizottság határozatait nyílt szavazással, a jelenlevők szótöbbségével hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Ha a megismételt szavazás eredménytelen, akkor a napirendi pontot el kell halasztani.

46.) A Felügyelő Bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg. A Felügyelő Bizottság tagja jogosult:
a.) az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni,
b.) a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérni,
c.) a szervezet könyveibe és irataiba betekinteni, azokat megvizsgálni.

47.) A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezetőszervet tájékoztatni és a   közgyűlés összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a.) az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé, illetve
b.) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

48.)  Az intézkedésre jogosult vezetőszervet a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezetőszerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

49.) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

50.) Az elnökség, illetőleg a közgyűlés köteles érdemben megtárgyalni a Felügyelő Bizottság javaslatait, indítványait, és azok tárgyában a soron következő ülésen határozatot hozni, illetve állást foglalni.

VI. Az Egyesület vezető tisztségviselőire és tisztségviselőire vonatkozó általános szabályok

51.) Az Egyesület vezető tisztségviselői:
-          az elnök,
-           a titkár,
-          a két elnökségi tag, és
-          a gazdasági felelős.

Az Egyesület tisztségviselői:
- a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai.

52.) Nem lehet vezető tisztségviselő és tisztségviselő:
a.) aki nem tagja a szervezetnek,
b.) aki nem nagykorú,
c.) akinek cselekvőképességét e tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
d.) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
e) akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
f) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
g.) akit közügyek gyakorlásától jogerősen eltiltottak az eltiltás időtartama alatt,
h.) akivel szemben jogszabály által megállapított kizáró ok áll fenn.

53.) A vezető tisztségviselő és tisztségviselő megbízása megszűnik:
a.) a határozott idejű megbízatás időtartamának lejártával,
b.) a tisztségviselő halálával,
c.) a közgyűléshez intézett lemondással,
d.) a közgyűlés általi felmentéssel,
e.) a tagsági viszony megszűnésével,
f.) visszahívással,
g.) a vele szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével,
h.) cselekvőképességének, a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával.

54.)  Ha valamely vezető tisztségviselő és tisztségviselő megbízatása a megbízatás időtartamának lejárta előtt szűnik meg, új tisztségviselő megválasztása céljából időközi választást kell tartani, amelynek szabályai megegyeznek a rendes tisztségviselő választás szabályaival. Az így megválasztott tisztségviselő megbízatása a következő rendes választásig tart.

55.) Amennyiben a vezető tisztségviselő és tisztségviselő megbízatása megszűnik, a közgyűlés az általános szabályok szerint kilencven napon belül új tisztségviselőt választ. Ha a megbízatás az időtartam lejárásával, lemondással vagy felmentéssel szűnik meg, köteles a megszűnt megbízatású tisztségviselő feladatát az új tisztségviselő megválasztásáig, de legfeljebb a megbízatás megszűnésétől számított kilencven napig ügyvivő tisztségviselőként ellátni.

VII. A tagsági viszony

56.) Az Egyesületnek az lehet rendes tagja, aki:
a.) belépési nyilatkozatban magára nézve kötelezőnek ismeri el a jelen alapszabályban foglaltakat, és
b.) vállalja, hogy tevékenyen részt vesz a szervezet munkájában, rendszeresen eljár az Egyesület rendezvényeire, felkérés esetén előadást tart, tanulmányt ír,
c.) vállalja az éves tagdíj határidőre történő megfizetését. A tagdíj megfizetése a tagsággal járó jogok, lehetőségek és előnyök biztosításának alapfeltétele.

57.) Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik.

58.) Az Egyesületnek az lehet pártoló tagja, aki:
a.) az Egyesület alapszabályát magára nézve kötelezőnek ismeri el, és
b.) az Egyesület működését erkölcsileg, illetve anyagilag – vagyoni hozzájárulással – támogatja.

59.) Az Egyesület rendes tagja csak természetes személy, pártoló tagja természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet is lehet.

60.) A rendes illetve a pártoló tag felvételéről – írásban benyújtott felvételi kérelme alapján – a szervezet elnöksége a soron következő ülésén dönt. Döntéséről az elnökség legkésőbb a rendes közgyűlés alkalmával értesíti a közgyűlést. Amennyiben nem természetes személy kéri felvételét, a kérelemhez mellékelni kell a belépni szándékozó szervezet igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként.

61.)  A titkár a tagokról nyilvántartást vezet. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

62.)  A tagsági viszony megszűnik a tag halálával, illetve jogutód nélküli megszűnésével, a tag kilépésével, a tag kizárásával, illetve a tagsági jogviszony Egyesület általi felmondásával. A tagsági viszony megszűnése nem érinti a tagnak a szervezettel szemben fennálló, tagsági viszonyának ideje alatt vállalt kötelezettségeit.

63.) Ha a tag nem felel meg az alapszabály feltételeinek, ha a tag nem teljesíti tagdíjfizetési kötelezettségét és felszólítás ellenére sem rendezi hátralékát az Egyesület a tagsági viszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az Egyesület közgyűlése dönt.

64.) A tagnak jogszabályt, az Egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. Ennek során az eljárás alá vont tagnak biztosítani kell a szabad védekezés jogát és őt személyesen is meg kell hallgatni. A tag kizárását kimondó határozatát írásba kell foglalni és indoklással kell ellátni. Az indoklásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizárásról szóló határozatot a taggal közölni kell.

65.) A tagsági viszony bármilyen okból történő megszűnése esetén a tagot a tagnyilvántartásból az elnökség törli.

VIII. Az Egyesületi tagok jogai és kötelezettségei

66.) A rendes tag joga, hogy:

  1. részt vegyen a közgyűlés határozatainak meghozatalában, ajánlásokat tegyen az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására,
  2.  indítványokat tegyen a közgyűlés és az elnökség ülésének napirendi pontjaira,
  3. kérdéseket, észrevételeket és javaslatokat tegyen, véleményt nyilvánítson az Egyesület működésével kapcsolatban,
  4. részt vegyen és az Egyesület tevékenységében és felszólaljon az Egyesület rendezvényein,
  5. igénybe vegye az Egyesület által nyújtott kedvezményeket, szolgáltatásokat,
  6. az Egyesülettel kapcsolatos ügyekről a tisztségviselőktől felvilágosítást kérjen, a közgyűlési jegyzőkönyvekbe, az Egyesület nyilvántartásaiba, valamint a személyét érintő iratokba betekintsen,
  7. részt vegyen az Egyesület képviseleti és ügyintéző szerveibe, illetve tisztségeibe jelölt személyek megválasztásában,
  8.  megválasztása esetén tisztséget viseljen az Egyesület képviseleti és ügyintéző szerveiben.

67.) A rendes tag kötelezettsége, hogy:
a.) az Egyesület alapszabályának rendelkezéseit, valamint az Egyesület szerveinek határozatait betartsa,
b.) önkéntes vállalása szerint részt vegyen az Egyesület munkájában, elősegítse az Egyesület által kitűzött célok elérését,
c.) teljesítse vállalt tagdíjfizetési és más kötelezettségeit. Az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét.

68.) A pártoló tagot megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a rendes tagot megilletik, illetve terhelik, az alábbi kivételekkel:

  1. az Egyesületben tisztségre nem választható,
  2. a közgyűlésen csak tanácskozási joggal vesz rész, szavazati joga nincs.

69.) Az Egyesület természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen, a nem természetes személy tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolhatják. Az Egyesület természetes személy tagjai kötelezettségeiket személyesen kötelesek teljesíteni, kivéve a tagdíjfizetés kötelezettségét, amelyet képviselőik útján is teljesíthetnek. Az Egyesület nem természetes személy tagjai kötelezettségeiket képviselőik útján kötelesek teljesíteni.

IX. Az Egyesület gazdálkodása

70.) A Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság a rendelkezésére álló vagyoni eszközökkel az Ectv., a Korm.r., valamint a közpénzekből nyújtott átláthatóságról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény vonatkozó rendelkezései szerint gazdálkodik. A szervezet éves költségvetés alapján gazdálkodik, amit az elnökség készít, és terjeszt a közgyűlés elé. Az éves költségvetést a közgyűlés hagyja jóvá.

71.) Az Egyesület működéséhez szükséges anyagi eszközök forrásai:
a.) a tagdíjak,
b.) magán- és más személyek felajánlásai,
c.) a szervezet által pályázatokon elnyert támogatások,
d.) egyéb bevételek.

72.) A felajánlások elfogadásához az elnökség határozata szükséges.

73.) Minden rendes tag a közgyűlés által meghatározott összeget fizeti tagdíjként. A pártoló tagok vagyoni hozzájárulást ad.

74.) A tárgyévi tagdíjat a tagok minden év március 15-ig kötelesek tagdíjat az Egyesület bankszámlájára befizetni.

75.) Az Egyesület vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai a szervezet tartozásaiért csak tagdíjfizetési kötelezettségük mértékéig felelnek.

76.) Az Egyesület bevételének megállapítását a szervezetek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok alapján végzi, a cél szerinti tevékenységéből, illetve a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván. A szervezet nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

77.) Az Egyesület részére juttatott adományokat a könyv szerinti értéken, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. A nem pénzeszközökben történő hozzájárulásokat a közgyűlés döntése szerint a legcélszerűbb módon kell kezelni és felhasználni.

78.) Az Egyesület pénzeszközeit folyószámlán kezeli. Az elnökség jogosult az Egyesület átmenetileg nem szükséges készpénzállományát a folyószámlán lekötni.

X. Az Egyesület megszűnése

79.) Az Egyesület megszűnik, ha:
a. a közgyűlés kimondja a megszűnést,
b. bíróság a feloszlatását elrendeli, vagy megszűnését megállapítja,
c. más egyesülettel  egyesül,
d. szétválik,

e. a cél magvalósult, vagy a cél megvalósítása lehetetlenné vált, vagy új célt nem tűztek ki,
f. a tagoknak a száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

80.) Az Egyesület megszűnése esetén a 3:85.§ irányadó.

81.) Az Egyesület felszámolása esetén felszámolóként a volt elnök, akadályoztatása esetén a titkár, ennek hiányában más elnökségi tag jár el.

XI. Vegyes rendelkezések

82.) Jelen alapszabály felhatalmazza az Egyesület szerveit, hogy működésüknek az alapszabályban foglaltaknál részletesebb szabályozása érdekében megalkossák saját Szervezeti és Működési Szabályzatukat.

83.) A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., az Ectv., a Korm.r.  rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Jelen Alapszabály és annak alapján az elnökség által meghozott szabályok hatálya kiterjed a Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság tagjaira.

Kelt: Budapesten, 2015. év április hó 10. napján.

dr. Székely György
a  Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság
elnöke