Kelemen Roland tagtársunk szerkesztésében és válogatásában megjelent egy korábban útjára indított jogforrás válogatás sorozatunk újabb része, a “Válogatás a modern magyar honvéd-katonai büntető joghistória forrásaiból (1949-1961)” című kötet, amely a korábbi elvek és célok szerint folytatta a gyűjtő és válogató munkát, hogy a korszakkal foglalkozó kutatók könnyebben hozzá férjenek a szerkesztő által is jelentősnek, relevánsnak tartott és eddig fellelt forrásokhoz. Bízunk abban, hogy ez a tevékenység – amelyet Társaságunk őszinte örömmel támogat – serkenteni tudja a katonai büntetőjog történetével és ezáltal a kortárs kérdéseivel kapcsolatos kutatásokat, elemzéseket is.

A kötet a képre kattintva letölthető.

Spitzer Jenő tagtársunk munkájának eredményeként megjelent a Társaságunk által Bibliotheca Juris Militaris néven útjára indított sorozat harmadik kötete.

Az “Önvédelem versus terrorizmus” című kötet célja, hogy áttekintse és értékelje a nemzetközi jogi értelemben vett önvédelem és a terrorizmus elleni fellépés viszonyát, amelyen belül külön figyelmet szentel az olyan új típusú harceljárásoknak és technikáknak, amelyek a terrorizmus elleni “hadviselés” kigondolását követően a távolról történő semlegesítés kapcsán nyertek jelentős szerepet. A fiatal szerzőnek az elmúlt években több tanulmánya is megjelent a téma kapcsán, amelyek a jelen kötetben bővített, szerkesztett, átdolgozott módon köszönnek vissza és ezzel egy hosszabb kutatás, gondolkodás egységes összefoglalását adják.

A kötet innen letölthető.

A köztársasági elnök 2019. március 15-ével dandártábornokká nevezte ki Tagtársunkat, dr. Venczl László ezredes. A kinevezéshez Társaságunk nevében ez úton gratulálunk, további munkájához pedig jó erőt, egészséget kívánunk!

Társaságunk néhány tagja dr. Farkas Ádám PhD főhadnagy szervezésével és vezetésével 2017 ősze óta vizsgálja a védelmi alkotmány és a védelmi alkotmányjog megújításának lehetséges irányait, illetve egyes részterületeit. E kutatás több publikációban, kötetben, illetve más kutatásban is megjelent az eltelt idő alatt, de eközben a Társasság keretei között is folyamatosan zajlott. Ennek köszönhető, hogy dr. Kelemen Roland munkájaként megszületett az alábbi két elemzés, amely kifejezetten a különleges jogrendi szabályrendszer európai mintáinak elemzéséhez kíván segítséget nyújtani.

2019/1. Kelemen Roland: A különleges jogrend szabályozása az egyes alkotmányokban I. – Általános alapvetés, fogalmi elhatárolás

2019/2. Kelemen Roland: A különleges jogrend szabályozása az egyes alkotmányokban II. – A lengyel, cseh és szlovák különleges jogrend alkotmányos szabályai

2019/3. Kelemen Roland: A különleges jogrend szabályozása az egyes alkotmányokban III. - Spanyolország különleges jogrendi szabályai az alkotmány és a különleges jogrendre vonatkozó organikus törvény rendelkezései alapján

2019/4. Spitzer Jenő: A különleges jogrend szabályozása az egyes alkotmányokban IV. – Különleges jogrendi szabályozás a francia jogrendszerben

A kutatást a résztvevő tagtársak tovább folytatják, hiszen annak célja olyan szakmai-tudományos megalapozottságú és igényű elemzések, javaslatok előállítása, amelyek erre mutatkozó szakmai igény esetén hasznosíthatóak, vagy a kutatásban résztvevők munkájával rövid időn belül transzformálhatóak lennének a jogalkotás, illetve  a kapcsolódó kormányzati döntés-előkészítés számára is, különös tekintettel az Alaptörvény sajtóban is kommunikált felülvizsgálatának folyamatához és az azt szükségképpen követő részletes törvényi, rendeleti, majd alacsonyabb szabályozási szintű felülvizsgálathoz.

A kutatócsoport tagjainak álláspontja az, hogy stabil, korszerű, rendszerszinten is koherens és valóban 21. századi védelmi rendszer jogállami keretek között csak úgy képzelhető el, ha annak szabályozása is megújításra és rendszerezett módon korszerűsítésre kerül. Ez utóbbihoz pedig a kodifikáció lényegi és minőségi jelentése folytán a szakmai-tudományos előkészítés kulcsfontosságú, sőt megfontolandó lenne egy honvédelmi kodifikációs tanácsadó testület felállítása is, hasonlóan a más ágazatok nagy kódexeinek kidolgozó bizottságaihoz. Hova tovább, a védelmi jogalkotás szakmai-tudományos előkészítés és megalapozás nélkül, ad-hoc és kellően ki nem érlelt megoldások alkalmazása esetén konzisztenciazavarokkal, alkalmazási problémákkal és nem utolsó sorban tartalmi és formai önellentmondásokkal és bizonytalanságokkal terheltté válhat. Ez minden szabályozási tárgykörben kerülendő és a jogbiztonságot sértő fejlemény, de ez korunkban – különösen a hibrid konfliktusok jelentette fenyegetésekre gondolva – jelentős sérülékenységi tényezőként, vagyis a nemzet biztonságára kockázatot jelentő jelenségként is azonosítható lehet, ha a védekezés magabiztosságát, gyorsaságát és megalapozottságát bizonytalanítja el. A kutatóknak tehát törekednie kell arra, hogy legjobb tudásuk szerint megpróbálják támogatni e veszélyek elkerülését, remélve, hogy az e körben végzett munkájuk és eredményeik hasznosíthatók lesznek, illetve a megfelelő közigazgatási-szakmai döntések folytán hasznosításra is kerülnek.

A mindezt segíteni hivatott kutatáshoz az alábbi publikációk kapcsolódnak:

• Kelemen Roland: Az alaptörvény különleges jogrendi rendszerének egyes dogmatikai problémái – kitekintéssel a visegrádi államok alkotmányának kivételes hatalmi szabályaira. In. Katonai Jogi és Hadijogi Szemle 2017/1-2. szám 37-68. o.
• Kelemen Roland: A Honvédelmi Tanács. Szerves fejlődés vagy elnevezésbeli hasonlóságok a magyar jogtörténetben? (Honvédelmi Bizottmány – Legfelső Honvédelmi Tanács – Honvédelmi Tanács szabályozása, jellege.) In. Katonai Jogi és Hadijogi Szemle 2018/1. szám 63-94. o.
• Kelemen Roland: A derogáció értelmezése a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményének tükrében. In. Közjogi Szemle, 2018/4. szám, 52-57. o.
• Kelemen Roland: Az Alaptörvény szükségállapot szabályozásának kritikai áttekintése az egyes európai uniós tagállamok alkotmányainak figyelembevételével – Különös tekintettel a visegrádi államok alkotmányaira. In. Bartkó Róbert (szerk.): A terrorizmus elleni küzdelem aktuális kérdései a XXI. században, Győr, Gondolat Kiadó, 2019, 9-34. o.
• Farkas Ádám: A jogállamon túl, a jogállam megmentéséért: Gondolatok a különleges jogrend természetéről, jelentőségéről és helyéről a modern jogállamban. In. Iustum Aequum Salutare 2017/4. szám 17-29. o.
• Farkas Ádám: Egy lehetséges séma Magyarország védelem-szabályozási és védelmi alkotmányos szemléletének megújításához. In. Vélemények a katonai jog világából 2018/3. szám 1-15. o.
• Farkas Ádám (szerk.): Védelmi alkotmányosság az új típusú biztonsági kihívások erőterében. Budapest, Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság, 2018.
• Farkas Ádám: Gondolatok az állam fegyveres védelmének lehetséges intézmény-fejlesztési irányairól. In. Katonai Jogi és Hadijogi Szemle 2017/1-2. szám 103-124. o.
• Farkas Ádám: Gondolatok az állam fegyveres védelmének lehetséges szabályozásfejlesztési irányairól. In. Honvédségi Szemle 2018/3. szám 20-32. o.
• Farkas Ádám (szerk.): A honvédelem jogának elméleti, történeti és kortárs kérdései. Budapest, Dialóg Campus, 2018.

Tisztelt Tagtársam!

A Társaság Alapszabálya 17. pontja alapján értesítem, hogy 2019. február 15-én 15.00 órai kezdettel beszámoló közgyűlést hívok össze, amelyre ezúton tisztelettel meghívom.

Helyszíne: Központi Nyomozó Főügyészség tanácsterme (Budapest, VIII., kerület Könyves Kálmán krt. 38. fszt.)

A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult rendes tag megjelent. ( Alapszabály 19. pont) Határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlés változatlan helyszínen, 2019. február 22-én 15.00 órai kezdettel kerül megtartásra, mely a megjelentek számától függetlenül határozatképes. (Alapszabály 20. pont)

Kérem, hogy postafordultával, elektronikus úton (csiha.gabor@mku.hu) értesítse a Társaság titkárát, amennyiben a közgyűlésen meg kíván jelenni.

A közgyűlésen a Társaság tisztviselőinek a megjelenése kötelező.

Javasolt napirendi pontok:

1./ Elnöki beszámoló a Társaság 2018. évi tevékenységéről. (Dr. Kádár Pál)
2./ Titkári beszámoló a 2018. évről. (Dr. Csiha Gábor)
3./ Az elnökség pénzügyekért felelős tagjának beszámolója a Társaság 2018. évi gazdálkodásáról, zárszámadásáról. (Sáradi Gyöngyi)
4./ A FEB elnökének jelentése a Társaság 2018. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről. (Dr. Mészáros László)
5./ Az elnökség pénzügyekért felelős tagjának előterjesztése a Társaság 2019. évi költségvetéséről. (Sáradi Gyöngyi)
6./ Az elnökség honvédelmi jogi és igazgatási kutatásokért, valamint a katonai jogi kutatásokért felelős tagjainak beszámolója a Társaság 2018. évi kutatási tervének megvalósulásáról. (Dr. Farkas Ádám, Dr. Fejes Erik)
7./ Az elnökség szakmai kapcsolatokért felelős tagjának 2018. évi beszámolója. (Dr. Bögöly Gyula)
8./ Előterjesztés a Társaság 2019. évi kutatási tervéről és főbb rendezvényeiről. (Dr. Kádár Pál)
9./ A Katonai Jogi és Hadijogi Szemle főszerkesztőjének tájékoztatója a 2018-2019. év szerkesztőségi tevékenységéről. (Dr. Hautzinger Zoltán)
10./ Egyebek.

Kérem, hogy a Társaság közgyűlésén aktívan vegyen részt. A 2019. évtől hatályos 5.000.-Ft tagdíj a helyszínen az elnökség pénzügyekért felelős tagjánál befizethető. A Schultheisz-emlékkötet a helyszínen kerül kiosztásra.

Megjelenésére feltétlen számítok!

Budapest, 2019. február 1.

Tisztelettel:

Dr. Kádár Pál sk.
a Társaság elnöke

Ez úton tudatjuk a Tisztelt Tagtársakkal és Érdeklődőkkel, hogy tagtársunk, Dr. Fejes Erik százados szerkesztésében megjelent a “Schultheisz Emil katonai büntetőjogi értekezései” című válogatás kötet, amelyben egy helyen válnak elérhetővé Schultheisz Emil jelentősnek és nehezen elérhetőnek ítélt katonai büntetőjogi tárgyú cikkei és tanulmányai.

A kötet a Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság kiadásában, a Honvédelmi Minisztérium anyagi támogatásával jelent meg és Társaságunk tervei szerint ünnepélyes keretek között, egy tudományos rendezvényen kerül bemutatásra 2018 első felében, amelyet követően elektronikus úton is elérhetővé válik honlapunkon. A kötet ismertetője röviden az alábbiakban ragadható meg:

„Schultheisz Emil a magyar katonai büntetőjog-tudomány egyik legkiemelkedőbb alakja, kinek művei, illetve időtálló gondolatai ma is meghatározóak a jogterületet érintő kutatásokban.

Kötetünkben e kiváló jogtudós születésének 120 éves évfordulója alkalmából válogattunk katonai büntetőjogi tárgyú tudományos értekezéseiből, bízva abban, hogy ezúton is hozzájárulhatunk a jogterület dogmatikai hátterének tudományos igényű megismeréséhez.”

Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság

Tisztelt Érdeklődők!

A Bíbor kiadó gondozásában, Kondorosi Ferenc és Sereg András szerkesztésében megjelent az “Európa közepén – Biztonságpolitikai ismeretek fiataloknak” biztonságpolitikai ismeretterjesztő kötet, amelynek a kialakításához Társaságunk is adott szakmai támogatást.

Társaságunk elnökségi tagjának, dr. Farkas Ádámnak a szerkesztésében megjelent a “Védelmi alkotmányosság az új típusú biztonsági kihívások erőterében”, amely több tagtársunk és más kutatók tanulmányait egybefűzve vizsgálja a védelemszabályozás előtt álló hazai és nemzetközi kihívásokat. A kötet a képre kattintva letölthető.

Az október 26-án megrendezett workshoppal összefüggésben elérhető dr. Kassai László ny. ezredes úr “A katonai szolgálati fegyelmi jog főbb vonásai” című munkája a Vélemények a katonai jog világából c. sorozat idei negyedik számaként.

Ezredes úr szakmai álláspontja a címre kattintva, vagy a menüből elérhető.

Tisztelt Tagtársak! Tisztelt Érdeklődők!

A Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének alábbi konferenciájára hívjuk fel a szíves figyelmüket:

A nemzetközi büntető igazságszolgáltatás kihívásai

2018. október 18.
Humán Tudományok Kutatóháza JTI Tanácsterem 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4., T.0.25. (T épületszárny, fszt. 25.)

10.00 – 11.30 Megnyitó, I. Panel

Kovács Péter: Miért nincs kihirdetve a Római Statútum?
Béres Nóra: A Nemzetközi Büntetőbíróság és Afrika: hogyan tovább?
Csapó Zsuzsanna: Állam- és kormányfői immunitás versus hivatali minőség irrelevanciájának elve a felelősségre vonáskor. Az Afrikai Unió kezdeményezése tanácsadó vélemény kérésére a Nemzetközi Bíróságtól

11.30 – 11.45 Kávészünet

11.45 – 13.15 II. Panel

Hoffmann Tamás: Az agresszió bűncselekménye – nemzetközi jogi és politikai dilemmák
Pászka Imre Ágoston: Veszélyes vizeken – avagy a délkelet-ázsiai kalózkodás
Kirs Eszter: Bíróság vagy politikai eszköz? Az ICTY profilja Bosznia-Hercegovina megosztott társadalmi környezetében

13.15 – 14.30 Ebédszünet

14.30 – 16.00 III. Panel

Lattmann Tamás: Egy pillanatfelvétel utóélete: a Nemzetközi Büntetőbíróság működésével kapcsolatos korai kérdések, és azóta szerzett tapasztalatok. Sötétebb lett a kép, vagy csak színesebb?
Ádány Tamás Vince: The Prosecutor v. the State? Az ICC és a szuverenitás kora XXI. századi változásai
Kovács Péter: A Nemzetközi Büntetőbíróság működése a gyakorlatban (Q&A)